lögérpatonyi Hervay István (1861-1938)
1861. január 14-én született Battonyán, lögérpatonyi Hervay Kálmán (1834–1907) járási főszolgabíró és gyergyószentmiklósi Kövér Paulina Mária Anna (1836–1899) második gyermekeként (örmény eredetű, erdélyi magyar nemesi családból származott).
Középiskolai tanulmányait az aradi főreálgimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogot végzett. Önkéntes katonai szolgálatát a 14-es közös huszároknál teljesítette. Már 1883-ban Csanád vármegye szolgálatában állt, először közigazgatási gyakornokként, majd hamarosan aljegyző lett és 1901-ben Návay Lajos után főjegyzővé választották. 1904-ben, amikor Návay Lajos Battonya képviselője lett a vármegye közönsége alispánjává választotta, amely tisztséget 18 éven át töltött be. A Darabont kormánnyal való ellenszegülése miatt 1905-1906 között nem dolgozhatott. A 20. sz. elején jelentős szerepet játszott Makó város és Csanád vármegye közéletében, sokat dolgozott a megye felvirágoztatásán. Nemcsak a vármegyére, hanem az egész Alföldre kiterjedő jelentős munkásságot fejtett ki. Az ő kezdeményezésére építettek az Alföldön munkásházakat (Oncsa házak), Makón a Hollósy Kornélia Színházat és Úri Kaszinót, továbbá a Csanád vármegyei közkórházat is. Munkásságának elismeréseként 1907-ben a király udvari tanácsossá nevezte ki, továbbá Makó és Csanád vármegye több települése is díszpolgárává választotta.
„Az alispán díszpolgársága. Tudvalevő dolog, hogy Battonya nagyközség közönsége Hervay István alispánt még ez év elején városunk díszpolgárául választotta meg, de a közbejött politikai viszonyok miatt a díszpolgári oklevél nem lett kézbesítve. Most azonban ez is megtörtént, a díszes oklevelet, amely a Hervay család címerével van ékesítve: pénteken reggel 30 tagú küldöttség Fodor István bíró vezetése alatt vitte be Makóra a megye székhelyére. A bíró üdvözlő beszédét az alispán meghatottan fogadta és úgy is, mint városunk szülötte megköszönte a lelkes ovációt!” (Részlet a Battonya és Környéke c. hetilap tudósításából.)
Hervay István 1893. november 6-án vette feleségül Bánffy Gizellát. Hét gyermekük született: István Kálmán (1895–1975), László (1896-1918), Mária (1898–1983), Tamás (1900–1973), Ilona (1903–?), Kálmán (1906–1978), Béla (1907–?). Unokája Hervay Gizella költőnő volt, valamint a ma is élő Hervay Katalin, Hervay Marianne és Hervay Tamás.
1922-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is jelentős szerepet játszott Makó és a vármegye társadalmi életében. 1927-től haláláig a Csanád vármegyei törvényhatósági bizottság tagja és küldötte volt a Felsőházban.
A képen József főherceg makói látogatása látható 1938. július 27-én. Jobbról a második József főherceg, harmadik Purgly Emil, negyedik Hervay István.
1938. augusztus 14-én halt meg Makón. Csanád, Arad-, és Torontál vármegye saját halottjának tekintette, ravatala a vármegye első emeleti közgyűlési termében volt. Makón, a Kálvária úti katolikus temetőben temették el impozáns gyászszertartás keretében.
Források:
- Vermes Ernő – Csanád Vármegye tíz évvel Trianon után. 1929
- Makói Múzeumi Füzetek – Címerek és díszpolgárok Makón
- Országgyűlési Almanach 1935-1940
- Battonya és Környéke – Társadalmi és Közgazdasági Hetilap – V. évf. 16. sz. – 1906. április 22.
- www.sulinet.hu