Vertán-kúria
A szombatsági Vertán család örmény eredetű volt, a família tagjai közül Vertán András fiai, János és Emánuel 1830-ban kaptak címeres nemeslevelet. Az akkor még Gyergyószentmiklóson lakó família tagjai közül Vertán János és József 1832-ben megvásárolták a kincstártól a Bihar vármegyei Szombatság falut, amely után felvették a „szombatsági” előnevet. A nemességszerző Vertán János fia, Vertán Endre telepedett le Battonyán.
szombatsági Vertán Endre
Gyergyószentmiklóson született 1813. szeptember 23-án. Apja Vertán János szombatsági birtokos, anyja Lukács Netti. Felesége a szintén nemesi származású talpasi Kabdebó Róza volt. 1861-ben a magyarcsékei kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Később kunágotai, ill. battonyai birtokán élt. (Kunágoti néven cikkei jelentek meg az aradi Alföld-ben.) Battonyán halt meg 1879. március 26-án.
Vertán Endre halotti anyakönyvi bejegyzése
Minden bizonnyal ő emeltette a kúriát, melyet 1879-ben „Battonya-pusztán” bekövetkezett halála után idősebb fia, Vertán Etele örökölt.
szombatsági Vertán Etele
Szombatságon született 1848. március 4-én, a gimnáziumot Aradon végezte, majd jogot tanult Budapesten. Elnöke volt a Csanádmegyei kerületi Függetlenségi és 48-as Pártnak. 1874-től battonyai birtokán gazdálkodott. Felesége Vertán Piroska volt. A Just-frakció képviselőjelöltjeként indult az 1910-es országgyűlési választásokon. A választást megnyerte, Ő lett a battonyai körzet országgyűlési képviselője. 1920. augusztus 14-én halt meg Battonyán, szívszélhűdésben.
Vertán Etele halotti anyakönyvi bejegyzése
Az 1856-60-as II. katonai felmérés térképe még nem tüntette fel Vertánmajort, de az 1884-es III. katonai felmérésen már szerepelt a gazdasági egység.
Térképrészlet: III. katonai felmérés
A major a Száraz-ér két partján terült el, a téglalap alakú, egyik hosszabb oldalán középrizalittal ellátott kúria az ér déli oldalán állt. Az ér északi oldalán a négyzet alakú gazdasági részt jelölték, amelyben féltucatnyi épület sorakozott. A Száraz-ér felett egy híd biztosította a két rész összeköttetését.
Az 1882-es kataszteri térképen már jól látszik a Száraz-ér kanyarulatában felépített uradalom minden részlete: a kúria, a mögötte elterülő park, az éren átívelő híd, amely a túlsó parton található gazdasági épületekhez és cselédlakásokhoz vezetett.
Térképrészlet: 1882-es kataszteri térkép
1925-ben már Vertán Etele fiát, Vertán Bélát említették a birtok tulajdonosaként.
Az 1941-ben készült topográfiai térképen a major és a kúria alaprajza nagyrészt megegyezett a III. katonai felmérésen jelölttel, de néhány új épületet is emeltek ekkorra és a Száraz-éren egy második hidat is létesítettek.
Térképrészlet: 1941-es térkép
A kúria a romantikus historizmus korának stílusjegyeit mutatta. Szabadon álló, magasföldszintes, megközelítően téglalap alaprajzú épület volt. Ablakai félköríves záródásúak voltak, az épületen körülfutó főpárkány alatt ívsoros díszítést alakítottak ki. A főhomlokzaton 1+A+1 osztású középrizalit lépett ki a fal síkjából. A hátsó homlokzat középrésze előtt fából ácsolt, lombfűrészdíszes, háromszög-oromzatos veranda állt, a homlokzat két szélén 1 tengelyes oldalrizalitok léptek ki enyhén a fal síkjából. A hátsó homlokzat felett fiatornyokkal tagolt attika húzódott. A kúria alatt alagsor volt, az épületet kontyolt nyeregtető fedte.
A kúria főhomlokzata
A kúria hátsó homlokzata
A kúriát és a majort a II. világháború után államosították, majd lebontották. Az 1961-ben készült légi felvételen a kúria már nem látható, csak néhány gazdasági épület. Napjainkban szántóföld van egykori helyükön.
1961-es légifelvétel
A kúria Battonyától ÉNy-ra, a mezőkovácsházi úttól balra, a Száraz-ér egyik kanyarulatában terült el
Áprilisban túrabakancsot húztunk és felkerekedtünk, hogy a térképek alapján megkeressük a kúria még fellelhető nyomait. Elbeszélésekből tudtuk, hogy a bejárat lépcsősorának maradványai még megvannak, amit sikerült is megtalálnunk. A fás területen ezenkívül néhány földhalom és tégla jelzi az egykori épület helyét.
A gazdasági részből a Száraz-ér másik oldalán még megtalálható egy épület betonalapja, illetve a szántóföldön számtalan tégla-, cserép- és vastöredék utal az egykor itt állt épületekre.
A főbejárat lépcsőjének maradványa
-
-
Az egykori kúria helye
-
-
Az egykori gazdasági rész távolról
-
-
A gazdasági épület maradványa
Források:
- Arcanum Digitális Tudománytár
- familysearch.org
- fentrol.hu
- Hungaricana Közgyűjteményi portál
- Virág 2009